A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, nem csoda, ha számtalan kis nyelvre is lefordítják. Az ugyan vitatható, hogy mennyire jó dolog a veszélyeztetett nyelvek szempontjából a bibliafordítás – hiszen ez mindenképpen része a hagyományos kultúra felszámolásának –, de az biztos, hogy megvannak az előnyei is. A bibliafordítás ugyanis egy remek módja a nyelv dokumentációjának, hiszen a szöveg jelentése ismert, tehát a nyelv ennek segítségével visszafejthető. Egy ilyen esetről számol be a Good hírportál.

Törzsi területek Dél-Új-Anglában
(Forrás: Wikimedia Commons / Nikater, Hydrargyrum / GNU-FDL 1.2)

Négyszáz évvel ezelőtt a mai Plymouth környékén az algonkin nyelvcsaládba tartozó messzecsuszett (Massachusett) nyelvet beszéltek (ennek többféle elnevezése is volt, pl. Wômpanâak, Wampanoag, Natic,  Pokanoket stb. – vagy csak egyszerűen indián nyelv). Ebből kerültek az angolba olyan szavak, mint a skunk ’bűzösborz’, squash ’tökféle’. Valószínűleg valamelyik keleti algonkin nylevből, nagy valószínűséggel a messzcsuszettből származnak többek között a következő szavak: moose’jávorszarvas’, moccasin ’mokaszin’, tomahawk ’harci szekerce’, manitou’szellem, istenség’, totem stb. (Ezek közül több nemzetközileg ismertté vált, a magyarba is eljutott.)

Miközben a messzecsuszett beszélő jelentős hatást gyakoroltak a korai észak-amerikai angolszász kultúrára, természetesen az angolszászok is hatást gyakoroltak az indiánokra. Írásbeliséget alakítottak ki a helyi nyelvek számára, 1663-ra pedig elkészült a teljes bibliafordítás. Egyes területeken az indiánok közül is minden második tudott írni-olvasni, a 17-18. századbanegymás között anyanyelvükön leveleztek is. A himlő, a háborúk, a rabszolgaság és nem utolsó sorban az erőszakos keresztény térítés következtében a nyelv kihalt az 1830-as években. 1928-ban elismerték a nép hivatalos státuszát, de természetesen a nyelvet ekkor már régen nem beszélte senki.

Az „indián nyelvű” Biblia címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons )

1993-ban az akkor 30 éves Jessie Little Doe Bairdnek víziói támadtak: őseit látta, akik arra biztatták, hogy támassza fel a nyelvet. Diplomáját az algonkin nyelvekből írta a Massachusettsi Műszaki Főiskolán: Kenneth Hale és Norvin Richards nyelvészekkel anyanyelvi beszélők és misszionáriusok által írt levelek és vallásos szövegek alapján próbálta rekonstruálni a nyelv nyelvtanát és szókincsét. Ezekre alapozva tananyagokat készített, tanfolyamokat szervezett. Ma már 15 ember beszéli a nyelvet – ez kivételes sikernek számít, különösen annak fényében, hogy a nyelvek feltámasztását korábban lehetetlennek tartották.

(Nyest)