06 70 33 24 905
Covid teszt fordítás

Telefon: 06 70 33 24 905  |  Email: info@1x1forditoiroda.hu

FRISSÍTÉS: Az 1x1 Fordítóiroda 2020. március 19-től ingyenessé teszi az E-hiteles záradékot, ezzel is hozzájárulván az online ügyintézés megkönnyítéséhez és az ügyfelek egészségének megóvásához. 

Covid teszt, PCR teszt eredmény, koronavírus vizsgálat lelet fordítása 24 órán belül

Amennyiben hivatalos fordításra van szüksége, ezt kérjük külön jelezni legkésőbb a megrendeléskor.

Mi az a hivatalos fordítás?

A hivatalos fordítás egy lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amely tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a hozzánk eljuttatott anyag szövegével megegyezik. A közhiedelemmel ellentétben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által készített hiteles fordítás Magyarországon csak néhány esetben kötelező. Spóroljon a költségein – kérje árajánlatunkat!


Azonnali árajánlat


Fordítás alapdíj és sürgősségi felár nélkül 

Az 1x1 Fordítóiroda 51 nyelven vállal fordítást és tolmácsolást, akár 1 napon belül is.

Hivatalos okmány fordítás és hitelesítés

angol, német, orosz, francia, portugál, spanyol, svéd, olasz, cseh, holland, román, szerb, bolgár, horvát, magyar, szlovák, lengyel, szlovén, arab, héber, török, katalán, albán, ukrán, görög, bosnyák, dán, litván, lett, észt, örmény, flamand, belorusz, japán, thai, kínai, koreai, vietnámi és további 12 nyelven

Az 1x1 Fordítóiroda versenyképes árstruktúrájának köszönhetően kedvező áron vállalja hivatalos dokumentumok, köztük erkölcsi bizonyítványok fordítását, a határidők percre pontos betartásával, alapdíj és felárak nélkül. Spóroljon a költségein – kérjen árajánlatot kollégánktól!

Az 1x1 Fordítóiroda elérhetősége

Online ajánlatkérés: www.1x1forditoiroda.hu

Email Email: info@1x1forditoiroda.hu
Telefon 06 70 33 24 905
Fax Fax: 06 (1) 7945 846
Skype

Skype: onebyonetranslation

Cégnév

1x1 Fordítóiroda

 


A koronavírusról bővebben: 

SARS-CoV-2 (az angol Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 rövidítése; magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus 2) a Coronaviridae családba tartozó, embereket fertőző vírustörzs, amely a 2019-es koronavírus-betegség (COVID–19) kórokozója.

SARS-CoV-2 a Baltimore-féle osztályozási rendszerben a IV. csoportba (egyszálú, pozitív-szenz RNS-genommal rendelkező vírusok) tartozik, virionját lipidburok veszi körbe.[1][2] Taxonómiai szempontból a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj egyik törzse,[3] akárcsak közeli rokona, a 2002-2004-es SARS világjárványt okozó SARS-CoV-1.[4][5]

A vírus zoonotikus eredetű, genetikai vizsgálatok szerint legközelebbi rokonai a denevérekben élnek.[6][7][8][9] Egyes feltételezések szerint a tobzoskák köztesgazdaként szolgálhattak a denevérek és az emberek között, de ez az elmélet még nincs bizonyítva.[10][11] A vírus genetikai diverzitása alacsony, vagyis az emberre való "átugrása" nemrég, feltehetően 2019 végén következhetett be.[12]

Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a vírus a védekező intézkedéseket nem hozó, immunológiailag nem védett közösségekben igen gyorsan terjed, egy beteg 1,4–3,9 másik embernek adja tovább a fertőzést. Terjedését a testi érintkezés vagy a köhögés, tüsszentés vagy akár a beszéd által generált cseppfertőzés biztosítja.[13][14] Gazdasejtjébe az angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) receptorhoz kapcsolódva jut be.[6][15][16][17]

Terjedése[szerkesztés]

A SARS-CoV-2 emberről emberre való terjedését már a vuhani járvány elején, 2020. január 20-án igazolták.[18][19][20][21] Eleinte úgy vélték, hogy a kórokozó elsősorban a köhögés és tüsszögés kiváltotta cseppfertőzéssel terjed 1,5–2 méteren belül.[14][22] Lézeres fényszóródási vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy a közönséges beszéd is generál apró folyadékcsöppeket, amelyekben a vírus megbújhat;[23][24] sőt a vírusrészecskék magukban is kikerülhetnek a levegőbe.[25]

A leülepedett cseppekkel fertőzött felületek fizikai érintése is veszélyes lehet.[26] A kutatások szerint a SARS-CoV-2 műanyag- és acélfelületeken akár három napig, kartonpapíron egy napig, rézfelületen pedig négy óráig marad életképes.[4] A detergensekkel (mint a szappan) való érintkezés felbontja a vírus külső lipidburkát és inaktiválja azt.[27][28] A vírus RNS-ét kimutatták a beteg különféle testfolyadékaiból, például a spermából, sőt a székletből is.[29][30]

A kórokozó fertőzőképessége a betegség, illetve a korai, tünetmentes szakasz alatt még nem teljesen ismert, de a jelenlegi adatok szerint a torokban a virionszám nagyjából a fertőzés utáni negyedik napon[31][32] vagy tünetek megjelenése utáni első héten a legmagasabb, utána pedig fokozatosan csökken.[33] A WHO első megállapításaival ellentétben[34] az epidemiológiai modellek arra utalnak, hogy a teljesen tünetmentes, illetve korai fázisban lévő betegek az új fertőzések legfőbb forrásai.[35] Egy Montevideóban kikötött óceánjáró 217 utasa és legénysége közül 128-nak lett pozitív a tesztje, míg tüneteket csak 24-en észleltek.[36] Egy 94 betegen elvégzett vizsgálat arra utal, hogy leginkább 2-3 nappal a tünetek megjelenése előtt fertőzőképesek.[37]

Ritka esetekben előfordul, hogy a vírus emberről állatra terjed át, például macskákra,[38][39] emiatt egyes intézmények azt javasolják, hogy a betegek lehetőleg ne érintkezzenek háziállatokkal.[40]

Eredete[szerkesztés]

 
A SARS-CoV-1 fajok közötti átadódása

A SARS-CoV-2-fertőzés első eseteit a kínai Vuhan városában észlelték.[6] Az állatról emberre való átadódás körülményei egyelőre tisztázatlanok.[9][12][41] A betegek közül sokan a vuhani Huanan élelmiszerpiac dolgozói voltak,[42][43] ezért feltételezik, hogy a humán patogén törzs itt alakulhatott ki.[9][44] Nem zárható ki azonban, hogy a piacra is kívülről került a vírus és csak itt kezdett gyors terjedésbe.[12][45] A korai megbetegedésekből (2019. december–2020. február) származó 160 minta alapján a SARS-CoV-2 olyan denevér-koronavírusokhoz hasonlít a leginkább, amelyek Kanton tartományban a leggyakoribbak.[46][47]

A 2002–2004-es SARS-járvány után átfogó kutatás indult a hasonló, állatokban élő vírusok után és kimutatták, hogy számos denevérfaj, elsősorban a patkósorrú denevérek (a Rhinolophus nemzetség tagjai) hordoznak hasonló koronavírusokat. A Rhinolophus sinicus egyik vírusa 80%-os,[8][48][49] míg a Rhinolophus affinis vírustörzse 96%-os hasonlóságot mutatott a SARS-CoV-2-vel.[6][50]

A patkósorrú denevérek által hordozott vírusok nagy mértékben hasonlítanak a SARS-CoV-2-re

A kezdetektől fogva a denevéreket tartották a SARS-CoV-2 elsődleges természetes rezervoárjának (vagyis a vírus tünetmentesen élhet bennük, akár hosszabb ideig).[51] Az eddig ismert denevérvírusok és a humán kórokozó közötti különbségek miatt azonban azt is feltételezték, hogy esetleg egy köztesgazda lehet a SARS-CoV-2 közvetlen forrása.

Egyes feltevések szerint a tobzoskák is szerepet játszottak a vírustörzs kialakulásában

Egy 2020-as filogenetikai vizsgálat azt feltételezi, hogy a tényleges vírusrezervoár valamelyik tobzoskafaj lehetett,[52] konkrét bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre a tobzoska-ember irányú átugrásra. Az is elképzelhető, hogy az eredetileg denevérvírus megfertőzte a tobzoskákat, majd visszaugrott a denevérekre, onnan pedig az emberre. Genomja alapján a tobzoska-koronavírus távolabbi rokona a SARS-CoV-2-nek, mint a korábban említett Rhinolophus affinis-féle törzs, de közelebbi, mint más denevér-koronavírusok.[53]

A tobzoskák védettek Kínában, de a hagyományos kínai orvoslás felhasználja testrészeiket, ezért feketekereskedelmük jelentős.[54][55] Az erdőirtás, a mezőgazdaság terjedése, illegális tenyésztésük következtében a tobzoskák (és más vadállatok) olyan fajokkal kerülhetnek kapcsolatba, amelyekkel addig még nem és az emberekkel is többet érintkezhetnek, így megnő a veszélye az új zoonózisok kialakulásának.[56]

Egyes összeesküvés-elméletek állításaival ellentétben, nem valószínű, hogy a SARS-CoV-2-t mesterségesen hozták volna létre. Genomja nem hasonlít egyetlen korábban közölt víruséhoz sem, külső burokfehérjéje a gyakorlatban másképp viselkedik, mint amit a számítógépes szimulációs programok alapján várhatnánk, és a hatékony terjedéshez szükséges adaptációk sem jöhettek volna létre a laboratóriumokban szokásos sejtkultúrás tenyésztés során.[9][57]

Osztályozása[szerkesztés]

A Vírusok Taxonómiájának Nemzetközi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint a COVID-19 kórokozója nem különbözik eléggé a SARS kórokozójától ahhoz, hogy önálló fajnak ismerjék el. Ennélfogva a két vírust a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj két törzsének tekintik.[3]

A SARS-CoV-2 a Baltimore-féle taxonómiai rendszer IV. csoportjához tartozik, amelynek tagjai egyszálú, pozitív-szenz (mRNS-ként közvetlenül használható) RNS-genommal rendelkeznek. Ezen belül a Coronaviridae család és a Betacoronavirus nemzetség tagja. Rokonai enyhébb megfázásokat, de súlyos betegségeket is okozhatnak, mint a 34%-os halálozással járó közel-keleti légúti szindróma (MERS). Ez a hetedik ismert koronavírus, amely képes megfertőzni az embert (a többi a humán koronavírus 229ENL63OC43HKU1 fajok, a MERS-CoV és a SARS-CoV-1).[58]

A 2002-es SARS-járvány vírusához hasonlóan a SARS-CoV-2 is a Sarbecovirus alnemzetség része.[59][60] Egyszálú RNS-genomja kb. 30 ezer bázis hosszúságú.[2] A filogenetikai vizsgálatok szerint a világjárványért felelős kórokozó valamikor 2019 novemberében vagy decemberében jöhetett létre.[61]

Szerkezete[szerkesztés]

A vírusrészecske (virion) gömb alakú, átmérője, 50–200 nanométer.[43] A többi koronavírushoz hasonlóan négy struktúrfehérje építi fel: az S (spike a receptorhoz kötődő külső tüskét építi fel), E (envelope), M (membrane, mindkettő a lipidburokba ágyazódik) és N (nucleocapsid, a genomhoz kapcsolódik).[62] Az S protein (amelynek szerkezetét kriogenikus elektronmikroszkóppal atomi szinten felderítették) S1 alegysége kapcsolódik a sejtfelszíni receptorhoz, az S2 alegység pedig a vírus és a sejt lipidrétegeinek fúzióját katalizálja.[63]
A vírus felszínén található tüske - mint azt a járvány elején, 2020 januárjában kínai és amerikai kutatók egymástól függetlenül kimutatták - a célsejt felszínén lévő angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) fehérjéhez kötődik.[6][15][64][65] A SARS-CoV-2 magasabb affinitással kötődik a humán receptorához, mint az eredeti SARS-CoV-1 vírustörzs.[66][67] A receptorhoz való kapcsolódást követően egy sejthártyába ágyazódott celluláris szerinproteáz enzim (transzmembrán proteáz, szerin 2; TMPRSS2) elvágja a vírustüske láncát és szabaddá teszi az S2 alegység fúziós doménját,[16][63] amely összeolvasztja a sejt és a vírusburok lipidmembránjait. A fúzió után egy endoszóma veszi körbe a viriont, amely akkor szabadul ki, ha a pH az endoszómán belül lecsökken vagy ha a sejt katepszin nevű proteáza lebontja azt.[63] A víruskapszid ezt követően bekerül a citoplazmába, ahol elkezdi az RNS-vírusgenomról a fehérjék átírását.[68]

Epidemiológiája

A vírusgenom variabilitása alapján a SARS-CoV-2 kialakulását 2019 végére teszik, vagyis az egészségügyi hatóságok igen hamar, hetekkel a megjelenése után felfigyeltek az új kórokozóra.[12][69] A jelenleg ismert legkorábbi esetet 2019. november 17-én (esetleg december 1-jén) kezdték kezelni.[70] A vírus ezt követően gyorsan átterjedt Kína valamennyi tartományára és a világ szinte minden országára. 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett,[71][72] március 11-én pedig kijelentették, hogy világjárvánnyal (pandémiával) állunk szemben.[73][74]

A vírus reprodukciós rátáját ({displaystyle R_{0}}{displaystyle R_{0}}, vagyis egy beteg hány másik embernek adja át a fertőzést) 1,4 és 3,9 közöttinek mérték.[75][76] Különösen nagy népsűrűségű helyeken (pl. egy óceánjáró utasszállító hajón) a reprodukciós ráta magasabb is lehet.[77] A kórokozó terjedését különféle módszerekkel - távolságtartás, maszkviselés, kéz- és felületfertőtlenítés - próbálják gátolni.

A járvány első gócpontja a kínai Hupej tartomány és azon belül Vuhan városa volt. A kínai hatóságok 82 ezer esetet jelentettek, azonban nem tudni, mekkora volt a tünetmentes fertőzöttek száma.[78] 2020. február 24-én, mielőtt a járvány más országokba is átterjedt volna, a COVID-19 halálozások 95%-a a tartományra korlátozódott.[79][80] Ez az arány 2020. augusztus 26-ára 0,39%-ra csökkent.

A 2020. november 9-i állapot szerint a világjárványban 50 395 174 ember fertőzöttségét mutatták ki és 1 256 179-en haltak bele a betegségbe.

www.wikipedia.org

Nyelveink:

magyar, angol, német, orosz, francia, portugál, spanyol, svéd, olasz, cseh, holland, román, szerb, bolgár, horvát, szlovák, lengyel, szlovén, arab, hébertörök, albán, ukrán, görög, bosnyák, dán, finn, litván, lett, észt, örmény, flamand, belorusz, máltai, ír, japán, thai, kínai, koreai, vietnámi nyelvek fordítása

1x1 Fordítóiroda

2040 Budaörs, Szellő köz 19/2.

Térképen

Telefon: 06 70 33 24 905

Email: info@1x1forditoiroda.hu

Skype: onebyonetranslation

Minden jog fenntartva © 1x1 Fordítóiroda
Weboldalt készítette: